Ma reggel, mint mindig, felvettem a fekete cicafüles hajpántot a prémes farkú fém anál dugó hidegsége is eltöltötte a popsimat és az ajtó előtt meztelenül térdelve vártam a gazdám érkezését. A zár csörgésére egycsapásra átváltoztam és tudatosult bennem, hogy én csak egy aranyos cica vagyok aki hálás a gazdája szeretetéért. Fejemet illően lehajtva nyújtottam neki oda a pórázt készen arra, hogy elvegye azt és a nyakörvemre csatolja. A bőr nyakörvemre amelyen egy kis csengő és egy biléta lógott a nevemmel bele gravírozva, hogy mindig emlékeztessen arra, hogy kihez tartozom, és milyen szerepet játszom ebben a kapcsolatban. Amíg a nyakörv rajtam van, addig a gazdám cicája vagyok, akinek nincs más feladata, csak hogy hűségesen és engedelmesen szolgálja őt. Mint mindíg most is pontosan 6:45-kor lépett be a férfi az ajtón. Jelenléte azonnal megtöltötte a szobát, és a gyomromban éreztem az ismerős izgalmat. Nyávogással köszöntöttem, ahogy az elvárás, és vártam, hogy a pórázt elvegye a kezemből és a nyakörvemre csatolja. Amint megtette, egy mély elégedettség hullámzott végig rajtam. Újra az övé voltam, a kontroll teljes érzése körbefogott. Leguggolt elém, az állkapcsomat megfogva ellenőrizte a fogaim tisztaságát , majd az ujját végighúzta a hónom alatt és a puncimnál.
- Helyes, még szép sima - mondta, amit rövid halk nyávogással nyugtáztam.
- Jól aludt a kiscicám? - kérdezte. Térdelésből négykézlábra állva dörgölőzve átmásztam a lábai között, ügyelve hogy közben minél jobban csóváljam a farkincám. Pórázon vezetve menentünk már be a konyhába ahol kávét rakott fel magának a tűzre, közben levette a rozsdamentes tálkámat a szekrényről és tejjel tele töltve a földre rakta.
- Gyere cica igyál! - Lefetyelve ittam ki a tál tartalmát, érezve hogy figyel. Mindig figyelt és a tudat, hogy bármikor olyat tehetek ami nem tetszik neki, folyamatosan ébren tartotta bennem a vágyat. Közben behomorítottam a hátam, hogy minél jobban kitárulkozzam neki hátulról. Hosszabban simogatni kezdett, a dorombolás már automatikusan tört fel belőlem, a testem és elmém is teljesen átvette a cica szerepet. Amikor a gazdám végighúzta ujját a testemen, megállt a combjaim között. A farkincámat tekergette és ujjait lejjebb csúsztatva a puncimon időzött el, majd halkan felnevetett.
- Látom, hogy máris izgalomban vagy, cicám. Ezért dicséretet érdemelsz - mondta, miközben végigsimította az arcomat. - Ha ma is jó cica leszel, megkapod a jutalmadat.
Nyávogva válaszoltam, a hangom tele volt várakozással. A kávé lefőtte után úgy döntött, hogy azt az irodájában fogyasztja el. A póráz mentén a lába mellett haladtam, pontosan követve őt. Fotelba ült le, a mellső mancsaim és a fejem az ölébe hajtottam, ő pedig simogatni kezdett. A tarkómat, a füleim tövét a hátam és a fenekemet a farkincámnál. Kellemes örömmel töltött ahogy hozzám ért. Egy kis idő után feláll és ahogy letolva a kigombolt nadrágját előbukkant a félmerev pénisze.
- Tudod, mennyire szeretem látni, amikor így reagálsz. Most pedig, gyere ide közelebb, és mutasd meg, milyen engedelmes tudsz lenni. - mondta elmosolyodva. Dorombolás tört fel belőlem, ahogy közelebb másztam hozzá, örömmel teljesítve az utasítását. Szólnia sem kellett volna mert a mikor visszaült máris finoman nyalogatni kezdtem a farkát és a heréit. Amikor már kemény lett mint a kő, elsőnek csak a makkján körözött a nyelvem majd bekaptam amilyen mélyen csak tudtam. Ő közben kényelmesen hátra dőlve itta a kávéjá és simogatta a fejem. Hirtelen megszólalt a telefonja, és egy pillanatra felhúzta a szemöldökét, majd fogadta a hívást, mintha semmi különös nem történne.
- Igen, itt vagyok - szólt bele a telefonba, hangja teljesen nyugodt volt. - Igen, meg fog érkezni a csomag, és át fogom küldeni a délután folyamán. Nem, nem lesz csúszás. Persze, a megbeszélésre is időben odaérek. Miközben beszélt, ujjaival tovább simogatta a fejemet, mintha ez is a napi rutin része lenne. Válaszul újra mélyen bekaptam a farkát, nyelvemmel simogatva. Végül letette a telefont, és rám nézett, halvány mosollyal az arcán.
- Jó kislány - mondta elismerően, hangjában érezhető volt a büszkeség. - Ha így folytatod, megkapod a jutalmadat. Egy kis idő után a csípője is mozogni kezdett, a fejemet egyre erősebben tartotta lüktető farkán majd éppen csak hallható nyögések közepette elélvezett. A meleg spermája olyan hirtelen öntötte el a számat, hogy nem is tudtam mind lenyelni. Körbe nyaltam a szám szélét miközben felnéztem rá, és Ő is elégedetten nézte ahogy innentől már lassan óvatosan nyalogattam tisztára a még mindig kemény farkát.
- Hogy lehettél ilyen óvatlan? - szólalt meg hirtelen - Nadrágomra is került a cuccból. Mit csináljak most veled? - Bánatos nyávogással jeleztem, hogy sajnálom a történteket és engesztelésül a lábaihoz dörgölőztem.
- Nem így akartam, de ezért meg kell, hogy büntesselek! - mondta, hangja ekkor komor volt, és éreztem benne a szigorúságot, ami egyszerre töltött el szégyennel vegyes izgalommal. Amikor az első ütés lecsapott a fenekemre, a meglepetés hirtelen éles fájdalomként végighasított a testemen. Ösztönösen próbáltam félrehúzódni, de a póráz visszarántott, egyértelművé téve, hogy nem menekülhetek el a büntetés elől.
- Maradj nyugton! - szólt rám, miközben térdére fektetett. A következő öt ütés még keményebben csapott le, minden egyes mozdulat után a sajgás egyre mélyebbre hatolt, míg a fenekemen a bőr forrón lüktetett. Az égő érzés összefonódott a bűntudat és az engedelmesség keverékével, testem remegve fogadta a szigorú érintéseit. De ahogy a fájdalom átsuhant rajtam, valami más is életre kelt bennem: az ismerős, mélyről jövő izgalom. A büntetés hatása alatt nem a fájdalmat éreztem, hanem azt a szenvedélyes, mély örömöt, amit csak a gazdám irányítása válthat ki belőlem. A testem apró rándulásai csupán a teljes kiszolgáltatottságra való vágyakozást tükrözték, amely átfutott minden idegszálamon. A szívverésem gyorsabb lett, ahogy minden ütés egyre közelebb hozta azt a határt, ahol a fájdalom és az élvezet összefonódott. Mindez a gazdám figyelmes szemei előtt nem maradtak rejtve. Láttam, ahogy a tekintete megkeményedik majd lassan elernyed, amikor látta, hogy élvezem a büntetést.
- Most pedig sicc, menj innen! - mondta, de a hangjában már enyhe elismerés bujkált. Szomorúan néztem fel rá a földről, halk, bűnbánó nyávogás hagyta el a számat, mielőtt visszahúzódtam a sarokban lévő fekhelyemre, és összekuporodtam. A fenekem még mindig forrón lüktetett, és minden mozdulatnál éreztem a csípős fájdalmat, ami tovább táplálta az izgalmamat. Ahogy feküdtem a vágy, az engedelmesség és a büntetés nyomai keveredett bennem. Bánatos cicaként akit tudja, hogy rosszat tett, nyalogatni kezdtem a combom külső részét. Oldalra sandítottam, a tekintetem a gazdámon függött, aki már az íróasztala mögött ült és dolgozott. Az ujjaival gyorsan pötyögött a billentyűzeten, de mintha egy pillanatra megállt volna, amikor érzékelte, hogy figyelem. Amint rám nézett, még mindig összegömbölyödve, bánatos szemekkel folytattam a mozdulatsort, remélve, hogy látja, mennyire vágyom a megbocsátására és az érintésére.
Férfi kiment az irodából a szobámba és összeválogatta, hogy a mai nap mit vehetek fel. Csak az ő döntése alapján öltözhettem, csak azt vehettem fel amit ő kikészített a számomra. Kivétel nélkül minden ruhám az ő ízlését tükrözte. Ez egy újabb emlékeztető volt, hogy a cselekedeteimet és megjelenésemet ő irányítja. A férfi egy pillanatra felnézett a munkájából, mintha megérezte volna, hogy várakozóan figyelem. Felállt az íróasztaltól, lassan odalépett hozzám, és mellém térdelt. Lágyan megsimogatta a fejemet, majd az előbb elvert, lüktető fenekemet. Érintése most gyengéd és megnyugtató volt, mint aki kiengesztelésre készül. Az ujjai óvatosan siklottak a prémes farkincában végződő anál plugra, amit lassan kihúzott belőlem, figyelve minden reakciómat. A pórázt is lecsatolta a nyakörvről, és gondosan feltekerte, majd a ruháimat mellém rakta a fekhelyre. Felnézett rám, és a nyakörvnél fogva finoman, de határozottan felállított.
- Ideje öltöznöd, cica - mondta, hangjában már nyoma sem volt a korábbi szigorúságnak. Szavai inkább melegséggel és enyhe mosollyal voltak átitatva. Gazdám visszaült az íróasztalához, tekintete éberen követte minden mozdulatomat, ahogy lassan elkezdtem felvenni a ruháimat. Minden darabot gondosan igazítottam a helyére, először a melltartó, majd a bugyi, a póló és aztán a többi a ruha következett sorban. A mozdulataim lassúak és szertartásosak voltak, hogy kapcsolatunk bensőséges hangulata minél tovább megmaradjon. Amikor teljesen felöltöztem, némán intett, hogy menjek közelebb. Letérdeltem a széke mellé, fejemet alázatosan lehajtva vártam a következő mozdulatát. Ő egy pillanatra habozott, mintha mérlegelné a gesztus jelentőségét, majd kezembe adta a cicafüles hajpántot a fejemről és egy mozdulattal leoldotta a nyakörvet a nyakamról. A hideg csat fémes hangja a csendben élesen hatott, és ezzel végleg jelezte, hogy a szerepjáték véget ért.
Anti finoman végigsimított az arcomon, mosolya megnyugtató és gyengéd volt.
- Hány óra felé érsz vissza? - kérdezte. - 4-ig dolgozom, kb. 5-fél hat felé - válaszoltam neki, miközben hétköznapi természetességgel szedtem össze a cica létem kellékeit. - Itt leszel még akkor? - folytattam.
- Nem valószínű. A feleségemmel meg kell néznünk a gyerek edzését - mondta, miközben kissé oldalra billentette a fejét, mintha már előre látta volna az este fáradalmait.
- Akkor holnap reggel találkozunk. Szia, most már sietnem kell, mert elkések - feleltem, és egy gyors mozdulattal kifelé indultam.
- Judit! - szólt utánam hirtelen, megállítva a lépteimet az ajtóban. - Igen? - fordultam vissza, szemöldököm enyhén felhúzva a kíváncsiságtól.
- A plug ott maradt a kosárban. Nemsokára vendégek jönnek - nevette el magát, szemeiben pajkos csillanás játszott.
- Viszem azt is - sóhajtottam elmosolyodva, visszamentem a plugért, majd elindultam dolgozni. A buszon ülve a reggeli csúcsforgalom utasait figyeltem. Mindenki ugyanazt a fáradt, közömbös kifejezést viselte, és az a gondolat suhant át az agyamon, hogy kívülről nézve én is ugyanolyan hétköznapinak tűnök, mint ők. Az ekkor még igen friss reggeli élmények emléke, elégedett mosolyt csalt az arcomra.
Köszönjük a történetet 𝕭𝖆𝖗𝖔𝖓𝖊𝖘𝖘𝖘 -nek!