Édeshármas Karácsony

Lassan, de biztosan érkezik a szeretet és ajándékozás ünnepe, a KARÁCSONY. Minden évben az ajándékok kiválasztása kész rémálom volt, a megvételük pedig lehetetlenség. És nem. A zokni nem megfelelő ajándék, akármilyen hasznos is. És senki nem örül neki. Ez az év, azonban, más lesz. Hetek óta böngészem az Erotika Shop weboldalát, s érdekesebbnél érdekesebb dolgokat találtam (olyat is, amiről nem voltam biztos, hova kell dugni). Gyakorlatilag mindent magamnak, de elméletileg ezek lesznek az idei ajándékok.

Tavaly, karácsony, amikor már öngyilkos gondolatok kísértettek a karácsonyi depresszióval karöltve, kiruccantam két barátnőmmel a városba beszélni.

Minden egy ártatlan beszélgetéssel kezdődött.

Apró asztalkát ültünk körbe, épphogy elfért rajta három kávéscsésze és egy hamuzó. Szóba jött ott minden, pasik, tanulás, munkahely és az örökzöld téma is. A SZEX.

– Nekem van otthon egy vibrátorom.- vetette közbe Evelyn (ipszilonnal), miután kifújta a sűrű és fullasztó cigarettafüstöt.

– Nekem is. – jelentkeztem csendesen, utólag megbánva az őszinteségem. – De nem használom. Gyakran…

– Tekintve, hogy másokkal laksz egy szobában, fura is lenne, ha gyakran használnád. Én is voltam koleszos, és a kolesz kimondatlan szabálya, hogy csak akkor mehet a maszti, ha egyedül vagy. De mint tudjuk, ez ritka alkalom. És kétlem, hogy a te szobatársaid benne lennének a közös játékban.

Enikő nagyot sóhajtott. Neki nincs otthon vibrátora. Barátja. Szexuális élete. Még az ujjak játékát sem hajlandó élvezni.

– Te miért nem veszel magadnak, ahelyett hogy ábrándos tekintettel bámulsz meg minden valamire való férfit?- Evelyn (ipszilonnal) stílusa a szokásos volt. Undok.- Nem is kell bemenned egy szex shopba, manapság mindent megrendelhetsz netről. Még a nagyanyád hamvait is. Egy klikkre vagy az eget rengető orgazmustól. Nincs szégyenérzet, csak te és a kis ketyere.

– Biztos nem. – jelentette ki Enikő.

– Pedig igazán meglephetnéd magad karácsonyra. Néhány hét, és nem csak pókhálós leszel, de a szűzhártyád is visszanő.

Felfigyeltem Enikő csökönyösségére. Ő magának sosem venne vibrátort, vagy bármilyen erotikus játékszert. És ekkor vert bennem gyökeret az ötlet: este, zuhanyzás után felléptem egy szexshop weboldalára. Azelőtt sosem láttam még, hogy néz ki egy erotikus játékszerekkel foglalkozó weboldal, de megnyugodtam. Nem kell hozzá zseninek lenni, hogy el tudjon igazodni bárki a kategóriák között. Vibrátorok… hm… SzexeszközökNői erotikus ruhák… ennek örülne a barátom, ha lenne. Barátom, nem ruhám. Óvszerek… Top 100. Mivel nem igazán tudtam, hogy s mint válasszak ajándékot Enikőnek, igénybe vettem a többi vásárló véleményét, és a Top 100 listát kezdtem el nézegetni. Alapos gondolkodás után, úgy döntöttem, hogy élethű vibrátor lesz a legmegfelelőbb Enikőnek. Hossza 22 cm, átmérője 4,5 cm. Az enyém ennél kisebb, de megkockáztattam ezt a méretet.

Felettébb izgatott voltam már, amikor megkaptam az értesítést, hogy a csomag megérkezett. A postán sorban állva egyre csak arra tudtam gondolni, hogy ennek Enikő mennyire fog örülni. Először majd kiborul, leszid, de aztán kitessékel a lakásából és egyedül marad az új szerzeményével. Először nem törődik majd a benne fortyogó kíváncsisággal, de a laptop előtt ülve, csupán egészen véletlenül a Reduktoron megnéz majd néhány videót, különböző nemzetiségű lányok magukkal játszadoznak. Ilyenkor – én legalábbis így vagyok vele- úgy érzi majd, hogy megzavarodik, ha nem érezhet valamit magában… és kezébe veszi az én kis ajándékomat. Annyira beindultam az önmagam gyártotta fantáziálgatástól, hogy egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy megtartom magamnak a kis huncutot. És ekkor egy még jobb ötletem támadt: miért várjak karácsonyig? Az ajándék az ajándék. És amúgy is, túl kíváncsi voltam Enikő reakciójára, mintsem még egy hónapig várjak. Buszra ültem és elindultam hozzá. Tudtam, hogy mindenképp otthon van, mivel épp éjszaka dolgozott, tehát valószínű, hogy a reggeli órákban épp édes álmát alussza.

Enikő egy igazi szocreál tömbházban élt, ahol a falak még dísznek sem voltak jók. És ez nem vicces. Néha, amikor nála aludtam, hallottam, ahogy a jobb oldali szomszéd épp a hájas feleségét próbálja kielégíteni „Használd a nyelved is, Laci! Mélyebben!”. Vagy azt, hogyan pisil a felső szomszéd. És bár Enikő sosem zajongott, sosem vitt fel magához fiút, mert attól félt, hogy a szomszédok meghallják őt szex közben, ami rettenetes szégyenérzettel töltötte el. Éppen ezért is volt furcsa számomra, hogy miközben álltam a lakás ajtaja előtt, tisztán hallottam, ahogy Enikő ágya ritmikusan rugózik. „Talán ugrál”, vagy épp a port veri ki a matracból (habár a lakáshoz nincs terasz, így utólag is ez hülye felvetés).

Kopogtattam. Semmi. Kopogtattam erősebben. A nyikorgás abbamaradt, de Enikő nem nyitott ajtót. Még egyszer kopogtattam. Néhány pillanatnyi szöszmötölés után kinyílt az ajtó, s Enikő kukucskált ki fürdőköpenyben és száraz (!) hajjal.

– Á, te vagy? – kérdezte zavartan – Bocsi, épp zuhanyoztam.

– Semmi baj.-aha, én is gyakran zuhanyzok víz nélkül- Hoztam neked valamit.-még mindig az ajtóban álltam, ami enyhén szólva idegesítő volt.

– Komolyan? Huh, köszi, de… Nem tudnál visszajönni délután? Van egy kis dolgom, és… nem számítottam rád.

– Mi van, takarítasz? Láttam már ezt a lakást teljesen romba dőlve is, ezt előlem tényleg nem kell rejtegetned.

– Nem arról van szó… – és ekkor Enikő mögött megjelent egy ismerős arc.

Igencsak sokáig húztam a szüzesség elvesztése dolgot jómagam is. Tizenkilencedik születésnapomon, talán kicsit kétségbeesésemben, eldöntöttem, hogy elmegyek bulizni, berúgok, összeszedek valakit, aki tetszik, és kiélem magam. Ki is néztem magamnak egy vonzó srácot, néhány óra táncolgatás, ivászat( éljen az abszint!) és flört után nála kötöttünk ki. Igyekeztem úgy tenni, mint aki tudja mit csinál, kicsit be is hódoltam a srác vágyainak. Másnap reggel már nem szűzen távoztam, míg partnerem aludt. És azóta sem futottam össze vele. Addig a pontig. Ugyanis, Enikő háta mögött ö állt. Úgy tűnt, ő nem ismert fel, míg én néhány pillanatnyi hezitálás után összeszedtem magam. Közben nem is figyeltem barátnőmre, aki láthatóan feszengett, arca még inkább kipirult, és magyarázkodni kezdett.

– Ő egy haverom, aki segít megjavítani… ezt azt. Öhm, szeretnétek, ha bemutatnálak titeket egymásnak?

– Jaa – mondta lelkesen a srác – , de hívd már be szegény csajt, ne álldogáljon a folyosón, mind egy koldus!

Enikő kissé indignáltan kitárta előttem az ajtót és kényszeredett mosollyal beinvitált. Ha jó barátnő lennék, elutasítottam volna, de mivel nem vagyok, nagy mosollyal léptem be. A lakás kicsi, azonnal megcsapott a szex eltéveszthetetlen illata, és ha ez nem lett volna még elég, az ágy sem volt olyan állapotban, mint máskor. A kibontott és kibontatlan óvszerekről nem is beszélve. Egy… kettő… három… négy… Úristen, hány menetet bír ez a srác??

– Tehát, ő itt a barátnőm, ő pedig… Gábor. Új szomszéd és új haver.- mutatott be minket egymásnak Enikő. Kezet ráztam Gáborral, aki kajánul végigmért. Akaratlanul is arra az estére gondoltam, ahogyan fölém hajolt, mosolyogva, és… És muszáj volt leállítanom magam. Kétség nélkül, beindultam.

Leültünk Enikő ebédlőasztalához, és kicsit kínosan éreztem magam, mivel csak én voltam felöltözve. Rajtuk csak egy- egy fürdőköpeny volt.

– Szóval, mit is hoztál nekem? – kérdezte Enikő. Ajjaj, már nem is tartottam olyan jó ötletnek a dolgokat. Feszengve mondtam, hogy nem érdekes, majd átadom máskor, de Gábor unszolni kezdett, azzal érvelve, hogy látott már életében tampont, ha ettől vagyok kiakadva. Innen nem volt menekvés. Nagyon lassan, szöszmötölve vettem elő a táskámból az ajándékot és kipirosodott fejjel tettem le az asztalra. Egy pillanatnyi némaság után, Gáborból jóízű kacagás tört ki, míg Enikő döbbenten nézett hol rám, hol meg a vibrátorra. Én… én pedig azt kívántam, bárcsak elsüllyednék… vagy elnyelne a föld… egy bálna… egy polip… Bármi, csak eltünhessek.

– Mi van, cica?- ragadta meg Gábor Enikő bal mellét a köpeny alatt- Én már nem is vagyok elég neked? Ha tudtam volna, hogy ilyen nagy az étvágyad, többször jövök át sót… kölcsönkérni…- közben elkezdte hüvelykujjával Enikő mellbimbóját masszírozni.

– Nem tudom, ezt… miért? – kérdezve Enikő halkan, de nem nézett rám.

– Ez… a karácsonyi ajándékod lett volna… De azt hiszem, nincs rá szükséged.- mondtam szégyenkezve. Közben észrevettem, hogy a köpeny alatt Gábor férfiassága ismét bevetésre készen áll. Úgy ítéltem meg, hogy tényleg ideje indulnom.- Azt hiszem, én hagylak is titeket. Bocs a zavarásért.

– Nana. Bedobod a bombát és lelépsz? – kérdezte kuncogva Gábor.- Maradj csak még itt… Beszélgetni.

Segítségkérően néztem Enikőre, de ő már teljesen kikapcsolt, mivel Gábor már nem csak a mellét masszírozta, hanem másik kezével benyúlt a köpeny alá, és jól láthatóan Enikőt izgatta. Hazudnék, ha azt mondanám, ettől nem indultam be… Sőt… De a dolgok kezdtek kicsúszni a kezemből, ezért tétován felálltam és indulni akartam. Csak egy pillanat lehetett, amíg Gábor felugrott, elkapott és az ágyra taszított. Azt sem tudtam, mi történik. Megdöbbenve figyeltem, ahogyan Gábor leveszi a fürdőköpenyt és Enikő ezt csak nézi…

(folyt köv…)

Egy hozzászólás - “Édeshármas Karácsony

Comments are closed.